Az emésztés már a szájban elkezdődik: a rágás apró darabokra töri az ételt, a nyál pedig elkezdi lebontani főleg a szénhidrátokat. A falat ezután a nyelőcsövön át a gyomorba jut. A gyomor izmos fala összekeveri az ételt a gyomorsavval és az emésztőenzimekkel. A gyomorsav segít elpusztítani a kórokozók nagy részét, és előkészíti a fehérjék lebontását. A túl kevés vagy túl sok gyomorsav azonban panaszokat okozhat, például égő érzést, teltségérzetet.

A félig megemésztett étel a vékonybélbe kerül, ahol a hasnyálmirigy által termelt emésztőenzimek és a máj által termelt, az epehólyagban tárolt epe végzik a fő munkát. Az enzimek lebontják a fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat apróbb egységekre, amelyeket a bélfal fel tud szívni. Az epe különösen a zsírok emésztésében fontos: apró cseppekre bontja őket, így az enzimek könnyebben hozzáférnek.

A vastagbélben már főleg víz- és sóvisszaszívás történik, itt alakul ki a széklet végleges állaga. Itt él a bélflóra, vagyis a bélben található hasznos baktériumok sokasága. Ezek a jó baktériumok segítenek bizonyos tápanyagok lebontásában, vitaminokat termelnek, és támogatják az immunrendszert. Az egészséges bélflóra fontos a kiegyensúlyozott emésztéshez és a jó közérzethez.

Normálisnak tekinthető az emésztés, ha az étkezések után nincs tartós puffadás, erős hasi fájdalom vagy égő érzés, és a széklet nagyjából rendszeres (egyénenként változó, de általában napi 1–2 vagy kétnaponta 1 széklet), nem túl kemény és nem túl híg. Emésztési problémára utalhat a gyakori puffadás, görcsös hasi fájdalom, rendszertelen vagy hirtelen megváltozó széklet, tartós hasmenés vagy székrekedés, illetve vér a székletben. Ilyen esetekben érdemes orvossal konzultálni.

Az ételallergia az immunrendszer túlzott reakciója egy ártalmatlan ételösszetevőre (pl. tejfehérje, mogyoró, tojásfehérje). Ilyenkor az immunrendszer ellenanyagokat (pl. IgE) termel, és hisztamin, illetve más gyulladásos anyagok szabadulnak fel. A tünetek gyorsan, akár perceken belül jelentkezhetnek: bőrkiütés, csalánkiütés, ajak- vagy szemduzzanat, légszomj, hányinger, hányás, súlyos esetben anafilaxia, ami életveszélyes állapot.

Az ételintolerancia ezzel szemben nem klasszikus immunreakció. Gyakran valamilyen enzimhiány áll a háttérben, például laktózintoleranciánál a szervezet nem termel elég laktázt, ezért a tejcukor emésztetlenül jut a vastagbélbe, ahol erjedést, puffadást, görcsöket, hasmenést okoz. Hasonló a helyzet fruktózintoleranciánál, amikor a gyümölcscukor felszívódása zavart.

Hisztaminintolerancia esetén a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a hisztamint (pl. érlelt sajtokból, borból, füstölt húsokból), ezért fejfájás, kipirulás, viszketés, szívdobogásérzés, hasmenés jelentkezhet. Gluténérzékenység (nem cöliákiás gluténérzékenység) esetén a glutén fogyasztása után puffadás, hasi fájdalom, fáradtság, fejfájás léphet fel, de a háttérben nem mindig mutatható ki egyértelmű immunológiai eltérés, mint a cöliákiában.

Az ételérzékenység gyűjtőfogalomként használatos, sokszor keveredik az allergiával és intoleranciával. A tünetek gyakran késleltetve jelentkeznek, lehetnek enyhébbek, de tartósan fennálló puffadás, hasmenés, székrekedés, bőrproblémák, fejfájás, fáradtság esetén mindenképp érdemes kivizsgálást kérni.

Az öndiagnózis veszélyes: ha saját döntésből túl sok élelmiszert zárunk ki, hiányállapotok alakulhatnak ki, és könnyen félre is diagnosztizálhatjuk magunkat. A pontos ok tisztázásához szakorvosi vizsgálat (allergológus, gasztroenterológus), laborvizsgálatok, esetenként terheléses tesztek szükségesek. 

Az emésztés támogatása és az allergiák, intoleranciák kezelése apró, következetes lépésekkel kezdődik. Egyél lehetőleg rendszeresen, nagyjából azonos időpontokban, és szánj legalább 15–20 percet egy étkezésre. Rágj lassan, tudatosan, így a gyomrod kisebb terhelést kap, és könnyebben észreveszed, mikor laksz jól.

Növeld fokozatosan a rostbevitelt (zöldségek, gyümölcsök, teljes értékű gabonák), és ügyelj a folyadékfogyasztásra: napközben kortyolgass vizet, cukrozatlan teát. Ha puffadást tapasztalsz, vezesd be az új ételeket lépésről lépésre, és figyeld a tested jelzéseit.

Készíts ételnaplót: írd fel, mit ettél, mikor, és milyen tüneteket tapasztaltál (puffadás, viszketés, fejfájás, hasmenés, székrekedés). Néhány hét alatt kirajzolódhatnak a mintázatok, amelyek segítenek azonosítani a problémás ételeket anélkül, hogy feleslegesen túl sok mindent kizárnál.

Tanulja meg a  címkéket olvasni: figyeld az allergéneket (pl. glutén, tej, tojás, diófélék), a rejtett összetevőket és az adalékanyagokat. Allergia vagy intolerancia esetén mindig ellenőrizd az összetevőlistát, még a megszokott termékeknél is, mert a receptúra változhat.

Legyen tudatos a keresztallergiák terén: ha például pollenallergiája van, bizonyos gyümölcsök, zöldségek átmenetileg fokozhatják a tüneteket. Ilyenkor érdemes megfigyelni, mely ételek rontanak a helyzeten, és erről egyeztetni szakemberrel.